Reform: Kiemelt támogatás a saját nevelésű fiatalok foglalkoztatásáért

Döntött a Magyar Labdarúgó Szövetség, így azok a klubok, amelyek több saját nevelésű játékosokat játszatnak, kiemelt támogatásban részesülnek.

Régóta vitatéma, hogy a tehetséges magyar fiatalok vagy a középszerű – főként délszláv, afrikai – légiósokat foglalkoztasson egy-egy klub. Közgazdasági szempontból sem mindegy, hogy egy klub olcsón megszerezhető idegen játékosokat szerződtet, vagy pedig kineveli saját utánpótlásából, és felépíti piacképes játékossá. Nos, az MLSZ tegnapi ülésén Csányi Sándor korábbi javaslata mostanra öltött formát. A döntés szerint ezentúl differenciált – megkülönböztető – kifizetést alkalmaznak. Ezzel szeretné elérni a szövetség vezetése, hogy a versenyrendszerükbe tartozó együttesek a saját fiataljaikat szerepeltessék. Az elnökség hatásköreibe tartozó források elosztásánál mindig aszerint fog számolni, hogy az adott együttes hány hazai nevelésű fiatalt játszatott, és mennyi időt töltöttek a pályán. Mivel uniós rendelkezésekkel ellentétes lenne, ha a légiósok szerepeltetését háttérbe szorítanák, így inkább egy ösztönző rendszert szerettek volna létrehozni a magyar labdarúgás vezetői, amely ezzel a határozattal létrejött. Az utánpótlás-nevelés sajátságos helyzetben van, hiszen akik nem kerülnek be a felnőttcsapatba, viszont kiöregednek korosztályukból, nem marad esélyük a fejlődésre, így megrekednek, mert nincs lehetőségük, hogy tapasztalatot, rutint szerezzenek egyes bajnoki rendszerekben. Igaz az is, hogy a legtöbb edző – tisztelet a kivételeknek – eredménykényszer alatt dolgozik, ennek következtében nem szívesen dob mélyvízbe rutintalan fiatalt. A mérkőzések látogatottságán is észrevehető fejlődést hozhat ez a döntés, hiszen egy saját nevelésű futballistáért többen mennének ki a stadionokba. A tévés jogdíjakból befolyó összegek elosztásánál is szigorú szempontok érvényesülnek. Az szabályozás szerint a szétosztás az adott szezonban pályára lépő 23 éven aluli játékosok összesen mennyi időt töltenek pályán. A korhatár csökkenhet, ha a szövetség határozatot hoz erről.

A másodosztály csapatai közül az új szabályozás szerint egyetlen fillért sem kap az a klub, amelyik a határozat kézhezvétele után szerződtet külföldi labdarúgót, és pályára is küldi. Ezzel szeretné a szövetség elérni, hogy az NB II-es klubok utánpótlás-nevelő és –felkészítő feladatuknak tegyenek eleget. A harmadosztályú klubok pedig a törvényileg szabályozott mértékben juthatnak TAO-s pénzekhez, ha külföldieket is foglalkoztatnak.

Legalább nyolc fiatalt alkalmazni kell

A szövetség meghatározta azt is, hogy ki számít hazai nevelésű fiatalnak. Eszerint az számít honi nevelésű játékosnak, aki tizenöt és huszonegy éves kora között a hazai szövetséghez kapcsolódó egy vagy több sportszervezet színeiben legalább három évet egyben vagy megszakításokkal futballozott. Ami a következő szezontól (NB I, NB II, NB III) kezdődő időszakot illeti, egy huszonöt tagú keret esetében nyolc, majd tizenkettő, később tizenháromra emelkedik.

Elfogadták a szövetségi kapitány beszámolóját

A grémium meghallgatta Egervári Sándor fél éves beszámolóját a válogatott teljesítményéről. A kapitány kiemelte, hogy a válogatott sorsa még mindig saját kezében van, hiszen második helyen áll selejtezőcsoportjában a világbajnoki kvalifikáció során, megelőzve a románokat. A világranglistán továbbra is a 32. helyen áll a nemzeti csapatunk. Hozzátette, hogy az eredményesség az elvárásnak megfelelő, ám a hátralévő – főképp a románok elleni – selejtezőn a korábbinál is nagyobb egység, jobb teljesítmény szükségeltetik.

Segélyalap a televíziós bevételekből

Határozott a szövetség elnöksége egy 48 millió forintos segélyalapot, amelyből azok a klubok kaphatnak, amelyek gazdasági krízishelyzetbe kerültek,és gyors segítség nélkül nem tudnak megfelelni az előírt feltételeknek. Az alapot a tévés jogdíjakból adják össze a klubok. A kockázati alapból csak az NB I-es bizottság támogatásával lehet hozzájutni a kért összeghez, és ez a kölcsön visszafizetendő.

Pénzbüntetés, szektor- , stadionbezárás

Szigorították a fegyelmi szabályzatot, hogy a vezetés elejét vegye a tettleges illetve verbális erőszaknak. A rasszista és gyűlölködő megnyilvánulások észlelésekor már nemcsak az UEFA által is bevezetett három lépcsős rendszert alkalmazza, hanem súlyos pénzbüntetést, akár szektor és stadion bezárással is büntethetnek. Folytatódik a „Gyűlölet nem pálya!” elnevezésű kampány is, mert a szövetség elnöksége szerint a megelőzést célravezetőbbnek tartja, mint a szankcionálást.

Nemzetközi szakértő az utánpótlás fejlődéséért

Az MLSZ vezetése egy meg nem nevezett, nagy tapasztalattal bíró nemzetközi szakember bevonásával értékeli és vizsgálni az elit utánpótlás-nevelő műhelyeket, az akadémiákat. Az elnökség egy héttagú munkabizottságot hozott létre a magyar akadémiák fejlesztésére, valamint, hogy ezek magas színvonalú szakmai, képzési illetve oktatási munkát végezzenek.

Gavalovits Sándor