Az Inter kifejezetten megalázó verésben részesült a hétvégén, és hát a Juventus sem lehet éppenséggel büszke a teljesítményére, a két óriás rangadóját fogjuk górcső alá venni, de persze a többieket sem hagyjuk ki.
Felmosták az Interrel a padlót
Kezdjük a nagyobb pofonnal, az Intert hazai pályán semmisítette meg a Fiorentina úgy, hogy a 23. percre már fikarcnyi esélye sem volt a kék-fekete alakulatnak. Bár mondhatjuk, hogy az első gól egyéni hibából született (Handanovic is elkövet 500 meccsenként egy ilyet), azonban a második gólt már nem varrnánk ennyire egyértelműen a kapusra. Az egész védelem végig mozizta, ahogy Kalinic besprintel és gólt szerez. A horvát csatár egyébként is egész mérkőzésen terrorizálta a milánói védelmet, egyelőre a nyár egyik legnagyobb vételének tűnik. Más típus, mint Gomez, vagy Rossi tehát nem sérült, mert védekezésben kifejezetten hatékony, ami Sousa rendszerébe kifejezetten illik.
A harmadik gólnál Mancini hibázott egy óriásit, hátrányban átvariálta csapatát csere nélkül, aminek az lett az eredménye, hogy Perisic került jobb oldali szárnyvédő (=wingback) pozícióba, ahol elég használhatatlan, mert az ő védőmunkája finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után. Marcos Alonso (aki a liga legjobb bal oldali szárnyvédőjévé növi ki magát lassan) simán átjátszotta, és centerezett tökéletesen az érkező Kalinicnak. Miranda ezután feltette a cseresznyét aznapi teljesítménye igencsak csúnya tortájára, amikor kiállíttatta saját magát azok után, hogy Kalinic megint megverte. A meccs érdemi része ezzel le is zárult, a Fiorentina nagyon magabiztosan tartotta a labdát, az Inter pedig nem tudott mit kezdeni, egy becsületgólt legalább szereztek.
A vészharangokat nem kell még kongatni korántsem Milánó kék-fekete felében, hiszen a rajt bizakodásra ad okot, az viszont biztos, hogy ez a vereség visszahozza őket egy kicsit a földre. Az eddig tökéletesen működő védekezés csődöt mondott, és az is bebizonyosodott, hogy egy jól szervezett védelem ellen nem tudnak mit kezdeni – az emberhátrány előtt sem tudtak.
A Fiorentina ezzel szemben egyelőre lenyűgöz bennünket, Paulo Sousa úgy fest ismételten remekül nyúlt csapatához, nagyon komoly dolgokat is elérhetnek. Bajnoki címet azért nem jósolnánk nekik, mert ahhoz nem elég vastag a keret, azonban a BL-helyekre szerintünk idén oda fognak érni. Hogy kinek a kárára, az még a jövő zenéje.
A forduló másik rangadóján a Napoli még mélyebb gödörbe taszította a Juventust, akik ezzel legrosszabb rajtjukat produkálták a történelmük során. Korábban a Napolival kapcsolatban szót emeltünk a védekezésbeli hiányosságok miatt, ezeket viszont sikerült minimalizálni szombaton, persze még van hova fejlődni bőven. Hamsik visszavonása egy 4-3-3-ba érdekes kísérlet, kisebb csapatok ellen működhet, de nagyok ellen kicsit kockázatos, mert a szlovák nem a védekezéséről híres. Meg is lepődtünk, hogy ezt bevállalta Sarri, az élet azonban őt igazolta. Az ő esetükben azt érezzük, hogy még nem álltak teljesen össze, ezért számítunk még néhány furcsa eredményre, tavasszal viszont már nagyon komolyan kell számolni velük érzésünk szerint.
Mennyire fair dolog belerúgni még egyet a földön fekvőbe? Semennyire, mi mégis megtesszük. A Juve egyelőre siralmas, persze nyilván az sem segít rajtuk, hogy rengeteg a sérült. Pogba nem tudja átvenni egyelőre Vidal és Pirlo szerepét, Marchisio pedig nem tud neki segíteni ebben, mert sérült. Hernanest próbálgatta Allegri mélységi irányítóban, neki viszont inkább trequartistában lenne a helye érzésünk szerint, mögötte megtámogatva a Pogba-Marchisio-Lemina trióval. Jelenleg ezt nem tudja végrehajtani Allegri a sérülések miatt, de ami még rosszabb, ebben a rendszerben sehogy sem látjuk Cuadrado helyét. Meg lehet próbálni a csatár mögött (a Fiorentinában is ezt játszotta utolsó évében), viszont ő teljesen más típusú játékos, mint Hernanes, neki terület kéne. Azt meg az esetek többségében nem nagyon kapna, ezért lenne értelme kiküldeni őt a szélre, háromvédős felállásban meg tudná oldani a jobb oldalt személyes véleményünk szerint, a túloldalt pedig Alex Sandro és Evra. Meglátjuk, hogy az olasz mester hogyan látja csapata jövőjét, a Sevilla ellen sok minden kiderülhet.
A többiekről csak néhány mondatban értekeznénk:
Roma – Carpi: A Farkasok a várakozásoknak megfelelően szétcincálták az újoncot, akik azon nyomban menesztették edzőjüket. A Románál is a sérülések okoznak gondokat, akárcsak a Juvénél, a játékuk azonban sokkal biztatóbb, nagyon komolyan kell venni őket a végelszámolásnál.
Genoa – Milan: A Genoa második győzelmét aratta a szezonban, mégis úgy érezzük, hogy ők idén inkább a kiesés elkerüléséért fognak küzdeni. Azt mondjuk nem hinnénk, hogy ki is esnének, ugyanis vannak náluk sokkal rosszabb csapatok is. A Milannak viszont pont ezeket a meccseket kéne megnyernie, ha följebb akar lépni. Lehet mondani, hogy a kiállítás bezavart, de előtte is a Genoa volt a jobb.
Bologna – Udinese: Mindkettejüket az alsóházba várjuk, az Udinesét kicsit erősebbnek érezzük, de ők se most fogják megváltani a világot. Inkább fel kéne készülniük Di Natale pótlására, mert nélküle komoly gondok lesznek Udinében.
Hellas Verona – Lazio: A kicsiket ütik a rómaiak, a komolyabbaktól meg csúnyán kikapnak. Ennél több kell tőlük, ezt ők is tudják, viszont érzésünk szerint lesznek is jobbak, egy EL-helyre mindenképp. A Verona meg elkezdhet megbarátkozni a kiesés elkerülésével.
Sassuolo – Chievo: A két villámrajtot vevő kis csapat leikszelt egymással, azt biztosra vesszük, hogy fognak még komoly gondokat okozni a nagyoknak. Akár nagyot is dobbanthatnak ebben az évben, a Sassuolo talán egy picit erősebb, úgy gondoljuk, hogy ők lesznek idén a meglepetéscsapat.
Torino – Palermo: A Torino hasonló cipőben jár az előző pároshoz képest, ők is sokáig menetelhetnek így EL nélkül. Ez a torinói túra nagyon kellemetlen lesz a nagyok számára is (elég erről a Fiorentinát megkérdezni), megkockáztatjuk, hogy ők lesznek a 2 évvel ezelőtti Parma (a szebb napokat is látott együttes akkor mindössze egy vereséget szenvedett otthon a Juvétól, és 6. lett). A Palermo kerete pedig nagyon gyenge, a harmadik kiesőhelyre komolyan pályáznak.
Frosinone – Empoli: Senkinek ne legyen kétsége, ez egy kiesési rangadó volt, ahol meglepetésre a hazaiak nyertek. Az Empolitól visszaesést várunk tavalyhoz képest, Saponara és Pucciarelli talán benntartja őket. Szerintünk ők, a Palermo és a Verona fog nagy csatát vívni a harmadik kiesőhely elkerüléséért, az alsó kettőt fenntartjuk a Frosinonénak és a Carpinak. Az igaz mondjuk, hogy a Frosinone kezd életjeleket mutatni, és még nagyon korai ilyen kijelentéseket tenni, de nincs túl Serie A-kompatibilis keretük.
Atalanta – Sampdoria: A békés középmezőny vár mindkettejükre, utóbbi igazi totógyilkos lehet. Az Atalanta egy Pinillával mindenképpen jobb tavalyhoz képest, ez elég lesz egy magabiztos pozícióhoz a középmezőnyben.
A hét gólja: Itt van a Serie A hivatalos youtube csatornájáról a legjobb három, nekünk ezek közül Benassi fantasztikus kapásgólja tetszik a legjobban, de természetesen a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk.
Jövő héten veronai derbi, valamint Milan – Napoli és az Interre is vár egy elég kellemetlen túra a Sampdoria otthonában. Azután is jelentkeztünk heti posztunkkal (ha nem szól közbe semmi).
