Az olasz rekordernél igencsak jó ajánlólevél, ha valaki francia. Ráadásul, ha az a francia még csatár is. Nem is kell nagyon a múltba visszatekinteni, hogy a legutóbbi nehézbombázójukat felidézzük, aki éppen ezen nemzetiségű volt. A torinói klub David Trezeguet után egy újabb klasszikus befejezőt igazolna. Talán. Egyszer.
Mert még csak figyeli őt a klub. Mármint Alexandre Lacazettet. Igen, ő az a csatár, akit a zebrák szívesen látnának a csordájukban. Az okokat talán nagyon nem is kell részletezni, de a tisztánlátás végett illik megjegyezni, hogy a 25 éves támadó Európa léggólérzékenyebb csatárai közé tartozik. Minden sorozatot figyelembe véve, eddig huszonegyszer talált be az ellenfeleinek a hálójába, huszonöt mérkőzés alatt. Ez már önmagában is egy egészen döbbenetes adat, de a tavalyi szezon során sem állt meg húsz találat alatt, az amúgy nem egy hórihorgas támadó (175 centiméter).
A hírt alapvetően az igen megbízható, L’Equipe hozta le. Ráadásul Lacazette a Canal+-nak adott interjújában elmondta, hogy úgy véli, hogy idén nyáron jöhet el annak az ideje, amikor valami újba kezdene bele. Mellesleg régóta téma már az európai sportsajtóban, hogy eddig miért nem rohant rá egy nagyobb klub sem. Bár egy okot csak fel tudnánk hozni. Nem kevesebb, mint negyvenmillió euróra taksálják az árát. Persze a Lyon bolond lenne a legalacsonyabb díjat beszedni érte.
Más kérdés azonban, hogy hova kellhet ő a Juventusnak. Hiszen van egy kilencven(kilós)milliós csatáruk Higuaín személyében, aki a díjának megfelelően ontja a gólokat. Ott van Dybala, aki bár nem termel úgy mint tavaly, de így is szépen teljesít és a pálya minden szegletét bejátssza. Tehetségét pedig alig lehet pénzbe mérni. Továbbá ott van a horvát, Mario Mandzukic, aki hatalmas kedvenc lett a harcosságával és odaadásával. Talán Marco Pjaca az aki kérdéses. Illetve az ő személyének a hova illesztése kapcsán merülhet fel egy újabb támadó leigazolása.
Miért? A Juventus most már mérkőzések óta játssza a 4-2-3-1-s felállást, ahol egy befejező támadó van jelen a mögötte lévő szélsővel és irányítóval. Pjaca alapvetően nem egy erőcsatár, ellenben mindkét szélen nyugodt szívvel bevethető. Jelenleg honfitársa, Mandzukic játszik a bal szélen és az ő helyettese lehetne, de éppúgy bevethető a fiatal játékos Cuadrado helyén is. Így maradna a Juvénak két igazi centre előre. Ami pedig nem életbiztosítás, főleg úgy, hogy a Juve azért váltogatja a felállásait és taktikai hadrendjeit bőven. Ehhez még a lehetséges sérüléseket és a többfrontos (BL, Coppa Italia, Serie A) harcot is be kell kalkulálni.
Külön érdekesség, hogy az Öreg Hölgy nem csak ő rá feni a fogát, hanem a középpályás Tolissora is. Ő pedig szintén negyvenmillió euró lenne. Ám ez már egy másik történet. Lényeg a lényeg, a Juve nem lesz Franciaország ezen csapatának szurkolói között a legszimpatikusabb gárda.
Szerző: Borbély Szabolcs
