Nemigen tolonganak a lehetséges partnerek az oroszországi mundial szponzorálására, ráadásul még a televíziós jogokat sem tudta értékesíteni a FIFA.
A putyini politika igencsak kérdésessé teszi a jövő évi világbajnokságot.
Meghatározó lehet a futball szempontjából, miként alakul az oroszországi és a katari világbajnokság. Az már korábban eldőlt, hogy igencsak megosztott a szakma, és a szurkolói közösség e két rendezvény kapcsán, amelyeknek nemcsak a politikai, hanem az emberi jogokkal való visszaéléssel is meg kell küzdeniük. Ez utóbbi főleg a stadionok építésénél érhető tetten, például Katarban több vendégmunkást is embertelen körülmények között köteleztek munkára, s csak januárig öten hunytak el az építkezéseken – ez csak a hivatalos adat – ám elképzelhető, hogy jóval többre rúg már ez a szám.
Ami az orosz rendezést illeti, a Nemzetközi szövetség továbbra sem tudta értékesíteni a közvetítési jogokat, sőt, a szponzorok sem tolonganak a seregszemle támogatására. Többek között a Sony, és az Emirates helyét kellene betölteni, eddig minden eredmény nélkül. A Financial Times arról ír legfrissebb cikkében, hogy mindössze a kínai Hisense az egyetlen nagyobb név jelenleg a támogatók között, ami igencsak halovány mutató.
Az IntelliNews beszámolója arra világít rá, hogy nemcsak a nagy nemzetközi vállalatok, de még az orosz helyi piacon szereplő cégek is igencsak kockázatosnak ítélik meg a rendezést. Elsősorban Moszkva politikai viszonyai szerepelnek fő okként. Mint ismert, a Kreml előbb a Krím-félszigettel kapcsolatosan került konfliktusba Ukrajnával, illetve a Nyugattal, de nem éppen baráti a kapcsolata az USA-val sem, mint ahogy a szíriai események is fokozzák a kockázatot. A helyi szponzorok közül egyelőre csak az Alfa Bank emelkedik ki, más orosz cégek viszont óvakodnak a befektetéstől.
S ami még jobban aggaszthatja a FIFA-t, hogy nem tudták még értékesíteni a közvetítési jogokat. „A bizonytalan politikai helyzet mellett a befektetők távolmaradását elsősorban azzal magyarázzák, hogy a világbajnokság stadionjai, valamint az egyéb infrastrukturális épületek felújítása igen elmaradott stádiumban van, a Zenit stadionja például körülbelül tíz éve készül és még nincs kész. Legutóbb például két orosz építővállalat került komoly gondba azáltal, hogy egy norvég lap szerint a két cég a Zenit stadionjának építése mellett észak-koreai munkatáborok felépítésében is szerepet vállalt.” – fogalmaz az IntelliNews cikke.
Gavalovits Sándor
