Ha azt mondjuk, Ronaldo, akkor napjainkban mindenkinek a Real Madrid Európa-bajnok futballistája, Cristiano Ronaldo jut eszébe. Azonban most nem ő kerül középpontba, hanem Ronaldo Luís Nazário de Lima, aki ma ünnepli 41. születésnapját.
A brazil klasszist – aki mind klub, illetve válogatott szinten csodát tett – mindenki ismeri. Eme jeles nap alkalmából azonban idézzünk fel néhány emlékezetes mozzanatot a pályafutásából.
Cruzeiro csapatába egy brazil legenda, Jairzinho ajánlotta be. A kiváló szélső 1970-ben nyerte meg a világbajnokságot Brazíliával, ráadásul az összes mérkőzésen betalált. Profiként Ronaldo 1993. május 25.-én debütált a Caldense ellen. November 7.-én, a Bahia elleni összecsapáson figyeltek fel rá, miután 5 gólt rúgott az ellenfélnek. Összesen 44 gólig jutott 47 mérkőzés alatt.
Eredetileg Ronaldo gyerekkori kedvenc csapatában, a Flamengóban szeretett volna futballozni, azonban ez az álma nem valósult meg (karrierje végén ugyan edzhetett a klubbal, de sose volt szerződéses játékosuk). Romário ajánlotta Ronaldónak azt, hogy Dél-Amerikán kívül is próbálja ki magát, ezért elhagyta szülőföldjét, és a PSV kötelékében folytatta a pályafutását.
Első idényében 30 góllal nyitott, azonban a következő szezon nem a számításai szerint alakult térdsérülése miatt. Így is 12 gólig jutott 13 mérkőzésen. A PSV-vel holland kupát nyert, illetve 1995-ben a góllövőlista élén végzett.
Hollandiából két csapat, az Inter és a Barcelona csábította, utóbbi esett a fenomén választása. Az 1996/97-es idény összes versenykiírását nézve 47 gólt szerzett 49 találkozón. Ebben az idényben az UEFA-kupa elődjét, a Kupagyőztesek Európa Kupáját is bezsebelte a katalánokkal. A finálé 38. percében Ronaldo találata döntött a kupa sorsáról.
Barcelonában nem időzött sokáig, a következő állomás Olaszország, és az Inter volt. 1998-ban UEFA-kupa döntőt játszott a klubbal Párizsban. Az olasz házidöntőn az ellenfél a Lazio volt. Ronaldo a mérkőzés 70. percében talált be a 0:3-ra megnyert találkozón, és a mérkőzés emberének választották.
A Milan kötelékében 2002-ig maradt, majd ezt követően a spanyol sztárklubhoz, a Real Madridhoz igazolt. 46 millió euróért váltott klubot, és a mezeladások már az első napon rekordot döntöttek. A Blancóknál eltöltött évek alatt ugyan nem sikerült Bajnokok Ligáját nyernie, azonban bajnoki címet két alkalommal, 2003-ban, illetve 2007-ben ünnepelhetett.
A 2007-2008-as idényt ismét Milánóban töltötte, azonban az A.C Milanhoz szerződött az Inter helyett. Pályafutása végén pedig visszatért Brazíliába, és a Corinthians együttesében vezetett le.
1994-ben ugyan tagja volt a világbajnok keretnek, azonban egyetlen játékpercet sem töltött a pályán. 1998-ban helyet kapott a válogatottban is Ronaldo a franciaországi világbajnokságon, ahol a csapat egészen a döntőig menetelt. Itt nem bírtak a házigazdákkal, akik simán nyertek 0:3-ra. Ronaldo a tornán 4 gólig jutott, és az aranylabdát is ő nyerte el, mivel őt választották a torna legjobbjának.
Két évvel később Ázsiában, a Dél-Korea és Japán közreműködésével lebonyolított tornán már magasba emelhette a világbajnoknak járó serleget. A döntőben a dél-amerikaiak Németországot győzték le. A fináléban 0:2-re nyert Brazília, és mindkét gólt Ronaldo lőtte. A tornán végül 8 találattal zárt, és az ő lábára került így az aranycipő is.
A Copa Americát két alkalommal sikerült elhódítania Brazíliával, 1997-ben és 1999-ben. Emellett egy alkalommal, szintén 1997-ben a Konföderációs-kupát is megnyerte.
2006-ban az 1998-as világbajnok búcsúztatta a válogatottat az elődöntőben. Ronaldo ezen a tornán három gólig jutott. A Fenoménról még rengeteg tényt lehetne sorolni. Aktív évei alatt ahol csak játszott, ott gólokkal segítette hozzá a csapatát a győzelmekhez, és a válogatottban sem vallott szégyent. Egyedül a Bajnokok Ligája serleget nem sikerült a magasba emelnie a pályafutása során.
https://www.youtube.com/watch?v=qbkEFaBp5AQ&t=416s
kép: performgroup
Nagy Gábor