Ki lehet az utód? Egyelőre kérdéses, mert ugyan az MLSZ már felkérte Csányi Sándort, kezdje el a tárgyalásokat a leendő kapitánnyal, elképzelhető ideiglenes szövetségi edző készíti fel a válogatottat.
Közös megegyezéssel távozott minden posztjáról Bernd Storck, így aztán mérleget lehet vonni a két és fél éves regnálásáról. Vezetésével a magyar nemzeti tizenegy 30 év után vehetett részt Európa bajnokságon, s lett csoportelső, hogy aztán a belgák elleni nyolcaddöntőn beleszaladjon a késbe. Ami viszont nem diadalmenet, az a 2018-as oroszországi vb-selejtezőn nyújtott teljesítménye, amellyel mindössze 13 pontot szerzett meg a válogatott.
2015 tavaszán nevezte ki sportigazgatónak az MLSZ Bernd Storckot, aki nem egész két héttel később már az U20-as vb-re ő készítette fel a válogatottat, amely a későbbi győztes szerbekkel szemben maradt alul a nyolcaddöntőben. Dárdai Pál távozását követően 2015 július 20-án már a felnőtt válogatott kispadjára ült le. Abban az esztendőben egészen a pótselejtezőig jutottak a mieink, ahol Norvégiát legyőzve kijutott a franciaországi kontinensviadalra, ahol aztán az osztrák-portugál-izlandi csoportban élen végzett, s csak az említett Belgium elleni mérkőzésen kapott ki, de akkor nagyon.
„Elismerés Bernd Storcknak az elért eredményekért
A testület elemezte a távozó kapitány által irányított csapatok eredményeit, és értékelte Bernd Storcknak a magyar labdarúgásban végzett munkáját. Vezetésével a magyar csapatok több kiemelkedő eredményt értek el a nemzetközi mezőnyben:
– az U20-as válogatott kijutott a 2015-ös korosztályos világbajnokságra, ahol csoportjából továbbjutva végül a 14. helyen végzett;
– a magyar férfi felnőtt válogatott 44 év után jutott ki a 2016-os Európa-bajnokságra, ahol csoportelsőként jutott tovább, és végül a 13. helyen végzett;
– az U17-es válogatottunk csoportgyőztesként jutott a legjobb nyolc csapat közé a 2017-es Európa-bajnokságon;
– 2016-ban és 2017-ben az U17-es és U19-es korosztályos válogatottak a legutóbbi hat selejtező torna közül ötben továbbjutottak;
– Bernd Storck kapitánysága idején a válogatott története legjobb eredményét érte el a FIFA-ranglista 18. helyezésével és európai 13. helyezésével;
– a hazai sportújságírók szavazásán, az Év Sportolója Gálán a férfi labdarúgó-válogatott két egymást követő esztendőben (2015, 2016) elnyerte az év csapatának járó díjat.
A két és fél évig Magyarországon dolgozó Bernd Storck a gyengébb záró időszak ellenére az elmúlt három évtized legtöbb nemzetközi sikerében közreműködő szakvezetőnek mondhatja magát a labdarúgó szövetségben, amelyért az elnökség elismerését és köszönetét fejezi ki” – olvasható az MLSz honlapján.
Ami a mérleget illeti, Bernd Storck 25 mérkőzésen irányította a magyar válogatottat. Ebből nyolc győzelem mellett hét döntetlent és tíz vereséget ért el 41,33 százalékos teljesítményt felmutatva. A játékoskeretet tekintve 47 labdarúgó kapott lehetőséget a 25 meccsen. Közülük 18-an először léphettek pályára Bernd Storck kezei alatt. Volt, aki megragadt a csapatban, volt, aki viszont mindösszesen egyetlen alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben.
Megítélésének az sem tett jót, hogy miután felvette a munkát sportigazgatóként, sokan felkapták a fejüket, hiszen első intézkedései egyikeként leváltotta Szalai Lászlót az U20-as válogatott élén, magát kinevezve. Történt olyan eset is, amikor megszakított egy edzést, mert szerinte rosszul végezte munkáját az adott gyakorlást vezető tréner. Majd később több helyre is német szakembert nevezett ki, s miután Dárdai Pál nem maradhatott a válogatottunk élén, ő maga vette át a stafétabotot. Eleinte működött az elképzelése, ám sokan nem értették, hogy például Kleinheisler László miképp került a látókörébe, nemhogy a válogatottba; úgy, hogy egyetlen mérkőzése sem volt a 
Videotonban 2015-ben. Sőt, jobbára csak az NB III-ban vették számításba, vagy épp ott sem.
Az utóbbi hónapokban pedig válogatási elvei miatt kezdték ki a szurkolók, mondván, nem képes megtalálni az akkor regnáló lengyel gólkirály Nikolics helyét, akit sokszor csak percekre cserélt be, vagy éppen a horvát ligában szintén a legjobb mesterlövésznek bizonyuló Futács Márkót sem tartotta érdemesnek a meghívóra. Majd láthatóan nem nemzetközi szintű Eppel Mártonhoz annak ellenére ragaszkodott, hogy sem Andorrában, sem a későbbiekben nem tudott formába lendülni, ellenben a diósgyőri Ugrai Rolanddal, aki a Svájc elleni találkozón igazolta, lehet rá számítani. Az újak közül Tóth Bence, Bódi Ádám, Botka Endre, Berecz Zsombor, Kleisz Márk megmaradt egyszeres válogatottnak, legalábbis egyelőre, mert kérdés, az újonnan kinevezendő kapitány számít-e valamelyikükre.
Két és fél év után tehát ismét új kapitány után kell néznie az MLSZ-nek.
Ők negyvenheten alkották a Storck-éra válogatottját:
Király Gábor, Gulácsi Péter, Dibusz Dénes, Megyeri Balázs, Bogdán Ádám – kapusok
Fiola Attila, Juhász Roland, Guzmics Richárd, Bese Barnabás, Tóth Bence, Hangya Szilveszter, Vinícius Paulo, Leandro, Lang Ádám, Botka Endre, Korhut Mihály, Kádár Tamás, Szabó János, Vanczák Vilmos – védők
Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs, Kalmár Zsolt, Bódi Ádám, Lovrencsics Gergő, Gyurcsó Ádám, Nagy Ádám, Nagy Dominik, Pintér Ádám, Stieber Zoltán, Vida Máté, Kleisz Márk, Márkvárt Dávid, Tőzsér Dániel, Elek Ákos, Pátkai Máté, Varga Roland, Berecz Zsombor, Kleinheisler László – középpályások
Eppel Márton, Szalai Ádám, Nikolics Nemanja, Ugrai Roland, Németh Krisztián, Böde Dániel, Priskin Tamás, Balogh Norbert, Sallai Roland – támadók
~GS~
