Kicsit még mindig felfoghatatlan, miként tudott egy 4-1-es hazai siker után vendégként 3-0-ra kikapni az FC Barcelona Rómában és így kiesni a legrangosabb európai kupa negyeddöntőjében. A spanyol Marca munkatársai megpróbálták összeszedni az okokat, hogy mik vezethettek ehhez a meglepetéshez – ezeket nézzük most meg.
Kép: Twitter
Bartomeu és a klub hierarchiája
Valverde és Bartomeu is bocsánatot kértek a meccs után, de hiába. Hatalmas a felelősségük abban, ahogy ez a szezon alakult – egészen a nyári átigazolási szezontól kezdve. Ismét előkerült a Neymar-sztori, vagyis hogy a csapat egyik legjobbját, aki idővel Messi helyét is átvehette volna, nem tudták megtartani. A brazil után keletkezett űrt nem sikerült betömni, az érte kapott pénzt viszont jól elköltötték – minimális hatékonysággal.
Lényegében minden elsődleges célpontjukról lecsúsztak akkor és csak olyanokat tudtak megszerezni, akik vészmegoldásnak voltak csak jók: ilyen például Verratti helyett Paulinho, vagy Bellerin helyett Semedo. Érkezett még aztán a kipróbálatlan Dembele, aki egy súlyos sérülésével alapozta meg az első barcelonai évét – erősen érződik, hogy a keret minősége alaposan visszaesett. A télen persze ezen kozmetikázott valamit Coutinho érkezése, aki hosszú távon erőssége lehet a Barcelonának, ám idén ő még nem szerepelhetett a BL-ben.
A másik téli érkező, Yerry Mina sem kapott még szerepet európai kupameccsen, mostanában pedig máshol sem nagyon. Kettőjükért 131 millió eurót szórt el januárban a Barca. És akkor még nem beszéltünk olyan hiányosságokról, hogy kéne találni valakit Iniesta helyére, vagy ott van Xavi, aki már 3 éve nincs, de pótolni azóta se tudták. Hiába vannak érkezők, nem sokat tudtak fejleszteni a csapaton (Sőt!).
Kép: Goal.com
Valverde
Egy ilyen vereség után általában az edzőt szokás elővenni és ezúttal sincs ez másként. Elég csak azt megjegyezni, hogy a Barcelona a 81. percben cserélt először a Róma elleni visszavágón és akkor Andre Gomes érkezett Iniesta helyére – két perccel később Manolas pedig megszerezte a harmadik hazai gólt. Vagy ott van Dembele, aki alig pár percet kapott csak a hajrában, de egyáltalán nem mozgott rosszul, sebességéből profitálhatott volna a csapat, teremthetett volna veszélyt, ám ez így végül nem következhetett be.
Valverde a rotációval sem áll valami jól. Nem is olyan rég idéztük Guillem Balage cikkét, amiben kifejti: kulcskérdés lesz a Barca számára a szezon hajrájában, hogy miként tudja rotálni a csapatát Valverde. A Sky Sports szakírója aztán végül arra jutott, hogy ő nem látja, hogy ezt a spanyol tréner meg tudná oldani (akkor összesen három sorozatban volt talpon a csapat). Nos, a jelek szerint ez lehetett az egyik leginkább égető probléma. A Marca hasábjain több helyen is felemlegetik Busquetset, aki már a Chelsea ellen az előző körben is elég fáradtnak tűnt, most pedig végképp el lett használva. Nem jó az erőállapota, szenvedett és fáradt volt a mozgása – többet kellett volna pihentetni.
Pedig hát úgy nehéz pihenni, ha a legjobbak mindig a pályán vannak. Valverde egy konzervatív edző, mindig a tutira megy és még akkor is fél leültetni a húzóembereket, amikor már szinte biztosan megvan nekik a bajnoki cím. Eleinte persze ez is működött: sokaknak épp ettől jött meg az önbizalma a szezon elején, mostanra viszont épp emiatt vannak túlhajszolva a keret tagjai.
És ha már a bizalomnál, önbizalomnál tartunk: Valverde nem bízik a cseréiben. Akad nem egy, nem két ember a keretben, aki nem ügyetlen, mégsem kap lehetőséget, vagy ha kap, akkor is többnyire tudáson alul teljesít. Az olyanokból, mint Aleix Vidal, Denis Suarez, Andre Gomes, Paco Alcacer, vagy Yerry Mina, Valverdének közel sem sikerült kihozni a maximumot.
Kép: Barca Blaugranes
A játékosok
Az AS Roma elleni visszavágó hemzsegett az egyéni hibáktól, a gyenge teljesítményektől. Ter Stegen például az első gólnál akár közbe is léphetett volna, de gyakorlatilag a teljes védelem iszonyatosan indiszponáltan játszott. Jordi Albát, Piquét és Umtitit is rossz volt nézni. Rendszerint méterekre helyezkedtek az emberektől, folyamatosan késésben voltak, erősen érződött rajtuk a tempóhiány.
Umtiti formája ráadásul már egy ideje hanyatlásnak indult: a szezon első felében az egész együttes egyik legjobbja volt, majd a sérülése után visszaesett és most már csak árnyéka önmagának. Hasonló a helyzet Paulinhóval is, aki eleinte még egy nagyon kellemes meglepetés volt, most azonban egyre többször láthatjuk azt az énjét, amiről annak idején Spursnél letettek.
Messi és Suarez észrevétlenek voltak, habár nem is nagyon kaptak támogatást hátulról. Az argentin egész évben vállán vitte a csapatot, ezúttal viszont nem tudott extrát hozni és más sem lépett elő. Annak idején még Neymar volt az ellensúly: ő húzta a szekeret, amikor Messinek épp nem ment annyira – ezúttal nem volt olyan a pályán, aki át tudta volna venni ezt a szerepet. A középpályán mindenki gyenge napot fogott ki, Iniestán most először érződött igazán, hogy kezd eljárni felette az idő.
Nem tanulnak a hibákból: 2017-ben a Juve és a PSG ellen már eljátszották azt, hogy nem a kellő intenzitással mentek neki egy-egy európai kupás párharcnak, amire akkor rá is fáztak, most pedig ismét. Mint amikor a bajnokságban egy kiesés ellen küzdő csapat ellen már a 60. percben lassítják a játékot és ráülnek az 1-0-ra. Próbálták minimális energiabefektetéssel lehozni ezt az estét, hiszen okkal gondolhatták: ez a visszavágó már csak formalitás.
Túl magabiztosak voltak, megfizettek érte. Bármilyen furán is hangzik, a jelek szerint lehet, hogy nehézségeket okoz egy sztárcsapat számára felpörögni egy BL-negyeddöntőre, ha már elég nagy előnyt szedtek össze az odavágón (lásd, a Real Madrid tegnap). És persze ne feledkezzünk meg az önkritika hiányáról sem. Akadnak gyenge meccseik, ahol csak mázlival hozzák a pontokat. Ilyenkor azonban a fejmosás elmarad, habár hibák akadtak szép számmal. Valverde ilyenkor dicsér, a kritika a játékosok fülébe nem nagyon jut el.
