A rekordbajnok Bayern München gazdasági struktúráját tekintve egy rendkívül egyedülálló klub a jelen labdarúgásában. A bajorok a német egyesületeket érintő 50+1-es szabály értelmében nem fordulhatnak tehetős befektetőkhöz jelentős tőkeinjekcióért. Saját bevételeiknek, és tudatos tervezésüknek hála ugyan minden évben futja nekik egy 30-40 millió eurós sztárigazolásra, az azonban kérdéses, hogy a megváltozott piaci körülmények között meddig tudnak e határon belül mozogni…
Az utóbbi napokban két roppant érdekes nyilatkozat hagyta el a klub elöljárója, Karl-Heinz Rummenigge száját. A német válogatott legendája először azt hangsúlyozta, hogy nem zárható ki a nyári sztárigazolás, mert ugyan nincsen egyelőre kiszemeltje a klubnak, de ha a piac úgy hozza, szívesen elcsípnének egy nevesebb játékost. Ez alapján természetesen mindenki az évi kötelező, 40 milliós érkezőre asszociált, Kalle azonban ma már jóval nyíltabban fogalmazott:
“Nincsenek határaink. Ha valakit szeretnénk leigazolni, és 70-80 millió eurót kérnek érte, előbb-utóbb be kell adnunk a derekunkat. Hogy ez idén lesz, vagy jövőre, azt még nem tudom…”
Az elhangzottak annak fényében még érdekesebbek, hogy a klubelnök Uli Hoeneß számtalanszor hangsúlyozta azt, hogy a Bayern nem fog egy bizonyos összegnél többet kiadni játékosokra (“senki sem ér 100 millió eurót!”), hanem az utánpótlás fejlesztésével kíván versenyben maradni a nemzetközi riválisokkal szemben.
Könnyen lehet tehát, hogy eddig tartott a nagy spórolás, rövidesen a bajorok is beállhatnak a sorba, és nyélbe üthetik az első 50 millió euró feletti üzletüket. Rummenigge szavai alapján erre adott a gazdasági lehetőség, csupán elvi, értékrendbeli korlátokba ütköztek. Hogy idén vagy jövőre kerül sor a nagy dobásra? Néhány hónapon belül kiderül…
Írta: Wernigg Márton
