Franciaország a torna egyik legkeményebb, legfegyelmezettebb és legjobb csapatával mérkőzik meg az elődöntőért az oroszországi világbajnokságon – az egyik legnagyobb falat vár most rájuk.
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a franciák útjában álló legnagyobb akadályként a másik ágon mérkőző Belgiumot és Brazíliát hozzák fel és megfeledkeznek a soron következő ellenfélről, Uruguayról. Pedig a dél-amerikaiak mindent megtesznek azért, hogy komolyan kelljen venni őket. A csoportkört három győzelemmel és kapott gól nélkül hozták le; a nyolcaddöntőben pedig a regnáló Európa-bajnokot búcsúztatták és Portugália is csak egyszer tudta bevenni a kapujukat. Így tehát azt kell, hogy mondjuk: Oroszország mellett az egész világbajnokság egyik legerősebb védelme néz majd szembe Griezmannékkal.
Persze ne legyünk szűk látókörűek, ez az uruguayi csapat messze túlmutat egy masszív bunkeren. Nem csak Godin és Gimenez – az Atletico két belső védője – képvisel klasszis szintet a csapatban, a többi posztokon is tele vannak kitűnő futballistákkal. A középpályán Vecino az Interből, valamint Bentancourt a Juventusból egészíti ki a rutinos társakat, nem beszélve arról a Torreiráról, akit nem rég vett meg az Arsenal és még csak 22 éves. A legnagyobb sztárok elöl viszont nem ők lesznek, hanem Edison Cavani és Luis Suarez – akik viszont nem 100%-osak. Suarez kisebb sérülést szenvedett az egyik edzésen, de várhatóan a meccsre rendben lesz, Cavani játéka viszont kérdéses (vélhetően össze fogják drótozni így, vagy úgy, de majd meglátjuk, milyen teljesítményre lesz majd képes).
Adja magát a terv, hogy Uruguay várhatóan átadja majd a kezdeményezés lehetőségét Franciaországnak és megpróbálnak majd a megszerzett labdákkal kontratámadásokat vezetni. Ez azért is működhet jól, mert a franciák nem igazán tudnak felállt védelemmel szemben játszani. Ők szeretik, ha egy velük egyenlő partner az ellenfél, vagy ha a másik csapat megpróbálja rájuk erőltetni az akaratát, így lehetőség nyílik az ellentámadásokra. Akárhogy is, egy jól működő francia csapatnak terület kell, amit be tud futni Griezmann, Dembele és a többiek. Ha nincs sok hely és a passzsávok is le vannak zárva, hamar elfogy az ötlet a támadójátékukból – ahogy azt láthattuk például a csoportkörben is Dánia ellen például, de ide sorolhatjuk még nyugodtan az Ausztrálokat is.
Deschamps mindig a tutira megy, így nem fog sokat kockáztatni. Főleg az első félidőben így legfeljebb akkor számíthatunk sok eseményre és nagy tempóra, ha Urugay esetleg úgy dönt, hogy letámad. Ha viszont kivárnak, akkor hosszas türelemjáték következhet, ami nem feltétlenül kedvez a nézőknek. Franciaországnak már korábban is alaposan meggyűlt a baja Suarezékkel: minden sorozatot figyelembe véve a legutóbbi 7 találkozásukon a franciák nem tudtak nyerni, ebből 6 alkalommal pedig még csak be sem tudták venni Uruguay kapuját. Innen nézve tehát jól látszik, hogy az ellenfél stílusából adódóan ez talán az egyik legkellemetlenebb és legnehezebb erőpróba lehet majd a francia válogatottnak.
Érdekességképp pedig a végére még egy adalék: 2013-ban a törökországi U20-as világbajnokság döntőjét épp Uruguay és Franciaország vívta. A mérkőzés 0-0-al zárult, a Gallok végül büntetőkkel hódították el a trófeát. A torna legértékesebb játékosa akkor Paul Pogba lett, a második helyezett pedig az uruguayi Nicolas Lopez – valamint a legjobb kapus is uruguayi lett. A mára befutott nevek közül ismerős lehet azokból a csapatokból Areola (PSG), Digne (Barcelona), Umtit (Barcelona), Zouma (Chelsea), Pogba (Manchester United), Kondogbia (Valencia), Thauvin (Marseille); valamint Gimenez (Atletico), Bentancourt (Juventus), Laxalt (Genoa), de Arrascaeta (Cruzeiro), vagy Guillermo Varela (korábban Manchester United) – utóbbiak mind ott vannak a mostani keretben is.