Franciaország taktikus, fegyelmezett játékkal lépte le Belgium legjobbjait a labdarúgó-világbajnokság első elődöntőjében így hátradőlve várhatják a vasárnapi döntőt. Nem úgy a horvátok, és az angolok, akiknek ma este következik a torna első valódi erőpróbája, melynek teljesítője a biztos éremszerzés tudatában vonulhat az öltözőbe…
Erős kezdés után visszaesés
Zlatko Dalic csapatát a torna előtt sem a bukik, sem a szurkolók nem várták még a legjobb nyolcba se, ezzel szemben most a döntőbe jutásért játszanak – valljuk be, nem is esélytelenül. Horvátországot az eddig látottak alapján igen nehéz hova tenni. A világbajnokságon eddig a klasszikus meglepetéscsapat-forgatókönyv szerint szerepeltek: minden erejüket a csoportkörbe fektették, melynek parádés megnyerése után kétszer 120 perc tömény kínszenvedés várt rájuk. A Nigéria és Argentína elleni mérkőzések alapján a trófea favoritjának is nevezhettük volna őket, az Izland ellen akadozó gépezetet betudhatjuk a kulcsjátékosok pihentetésének, azonban az, hogy sem a jókora szerencsével megáldott dánokat, sem a vélhetően végletekig elfáradt oroszokat nem tudták simán átlépni, gondolkodásra ad okot. Akárhogy is, Modricék lábában csak az elmúlt szűk két hétből 240 igen stresszes perc van, így könnyű dolguk biztosan nem lesz.
Kép: DNA India
A szimpatikus kiscsapat
Kijelenthetjük, hogy a világbajnokság valódi csodája az angolok szereplése. A Rooney-féle klubsikerekben utolérhetetlen, de válogatott szinten csapnivaló generáció által megalapozott média-ellenszélben egy olyan csapat kapott szárnyra, melynek játékosai nem nevezhetőek kifejezetten rutinosnak, sőt úgy általában tehetségesnek sem. Persze kivételek akadnak: a gólkirályi címre törő Harry Kane, az önmagát meghazudtoló formát mutató Kieran Trippier, és a meccsről meccsre klasszisokat javuló Jordan Pickford nevét alighanem dalokba foglalják majd a ködös Albionban; ám a valódi közönségkedvencek (Alli, Sterling, Lingard, Vardy stb.) egyéni teljesítményét nehéz lenne kiemelni. A csapategység mellett ugyanakkor a szerencsét, mint döntő tényezőt is meg kell említenünk, hiszen az angolok nem találkoztak a világ szigorú élvonalába sorolható válogatottal, kivétel persze a belgák, akiktől ki is kaptak egy kvázi barátságos meccsen. A kötelezőt azonban mindig hozták: Tunézia, Panama, Kolumbia és Svédország ellen is meggyőzően tudtak játszani.
Tényezők, amelyek dönthetnek
A horvátok legnagyobb erőssége egyértelműen középpályájukban rejlik – éppen ahol az angol keret karcsúbb valamelyest. Modric képes lehet az előrehúzódó Alli és Lingard mögé juttatni a labdát, melyre a szélsebes Rebic, vagy Perisic könnyűszerrel lecsaphat. Ha a 10-es poszton Kramaric játszik, Mandzukiccsal együtt máris két angol védőt levettek a pályáról, míg Brozovic pályára lépése esetén Rakitic mehet előrébb, és törhet kapura a második hullámban. A horvátok szempontjából tehát a döntő kérdés az, hogy az angolok meg tudják-e őrizni mérnöki precizitással kigondolt alakzatukat, vagy sikerül őket pozíción kívül elcsípni.
Az angolok malmára a fizikai felkészültség hajtja a vizet. Mind a Premier League-ben játszanak, hozzá vannak szokva ahhoz, hogy háromnaponta világsztárokkal kell birkózniuk. Megismételt kupameccseken, hétközi bajnokikon edződött társaság, akik a téli szünetet hírből sem ismerik. Emellett más kávéház volt a két csapat előző mérkőzése, illetve az csoportkör utolsó, “tét nélküli” meccse, melyeken a Háromoroszlánosoknak elég volt egy fordulatszámmal alacsonyabban búgatnia a motort.
20:00 Horvátország – Anglia (TV: M4Sport)
Helyszín: Luzsnyiki Stadion (Moszkva); Játékvezető: Cuneyt Cakir (török)
Várhatő kezdők (fifa.com):
Horvátország: Subasic – Vrsaljko, Lovren, Vida, Strinic – Brozovic, Rakitic – Rebic, Modric, Perisic – Mandzukic. Szövetségi kapitány: Zlatko Dalic
Anglia: Pickford – Walker, Stones, Maguire – Trippier, Alli, Henderson, Lingard, Young – Sterling, Kane. Szövetségi kapitány: Gareth Southgate
