Horvátország történelmi sikert ért el azzal, hogy tisztesen helytállva ezüstérmet szerzett az oroszországi labdarúgó világbajnokságon, miközben a szomszédban a magyar válogatott Andorra, Luxemburg és Kazahsztán legjobbjait sem képes felülmúlni. Mindenhonnan azt halljuk, hogy a probléma (vagy a siker) gyökere az utánpótlásban keresendő, azonban hiába akarunk sikeresek lenni a fiatal generációk kinevelésében és csapatba integrálásában, ha edzőink nem ütik meg a nemzetközi szintet. Márpedig jelenleg sajnos ez az igazság, de azért van még remény…
Szabics Imre
Jelenleg: Ausztria (másodedző)
5 év múlva (szerintünk): osztrák élcsapat (vezetőedző)
Játékosként temérdek Bundesliga-tapasztalatot felhalmozó Szabics a Sturm Graz csapatából vonult vissza 2013-ban, ott és akkor vette kezdetét “pályán kívüli élete” a klub játékosmegfigyelői részlegének vezetőjeként. 2014-ben aztán váratlan helyzet állt elő számára: a Pintér Attilát váltó Dárdai Pál szövetségi kapitány felkérte a magyar válogatott segédedzőjének. Szabics igent mondott, és Pali jobbkezeként oroszlánrészt vállalt az utóbbi évtizedek legütőképesebb nemzeti csapatának felépítésében. Bernd Storck szintén számított az Ausztria-Magyarország vonalon ingázó szakemberre, a közös hangot azonban nem sikerült megtalálniuk, így Szabics távozott a stábból. 2016-ban – játékosmegfigyelői posztját is megtartva – a Graz másodedzője lett, sőt egy hónapon keresztül “harmadállásban” az osztrák válogatottnál is edzősködött. A kevesebb néha több elven aztán klubjánál felmondott, így jelenleg a német válogatottat is lelépő Ausztria másodedzőjeként tevékenykedik csupán.
Szabics Imre immáron öt esztendeje tanulja a szakmát, és azon kevesek közé tartozik, akik már 37 esztendősen Pro Licence-szel, valamint klub- és válogatott-edzői tapasztalattal rendelkeznek. Elnézve az utóbbi fél évben egyre inkább magára találó osztrák válogatottat valószínűtlen, hogy Franco Fodát – és vele együtt Szabicsot – a 2020-as Eb előtt menesztenék, tehát jó eséllyel csak ezután kerülhet a magyar tréner vezető pozícióba. A válogatottaknál eltöltött hosszú évek után kézenfekvő lenne egy a sógorokéval hasonló mentalitású nemzeti csapat szövetségi kapitányi posztja, ám Közép-Európában hazánk szülötteként nincsenek igazán jó esélyei (Ausztria padja pedig ugyebár kiesett, mert Foda eltávolítása esetén szinte kizárt, hogy a segítőjét nem ebrudalják ki). Az országban szerzett tapasztalatait viszont kiválóan kamatoztathatná egy osztrák élcsapatnál (RB Salzburg, Sturm Graz, Rapid Wien, Austria Wien) Szabics Imre, mint vezetőedző. Öt év múlva már az első sikerein valószínűleg túl lesz, így a menesztés gondolatát nyugodtan elhessegethetjük, topklub kispadjára viszont még ennyi tapasztalattal is veszélyes volna leülnie. Az majd csak még néhány év múlva…
Lőw Zsolt
Jelenleg: Paris Saint-Germain (másodedző)
5 év múlva (szerintünk): német középcsapat (vezetőedző)
A főként német másodosztályban bizonyító Lőw Zsolt egy esztendővel kollégája előtt, 2012-ben kezdte meg edzői karrierjét. Asszisztensként végigjárta a Red Bull szamárlétráját: dolgozott az osztrák másodosztályú Lieferingben (2012-2014), az első osztályú Salzburgnál (2014-2015), illetve a Lipcsénél (2015-2018). Részese lehetett tehát egy elképesztő kezdeményezésnek, és segített egy italgyártónak az osztrák, és a német labdarúgás színvonalának feljavításában. Idén nyáron Ralph Hasenhüttl távozásával több verziót is felvázoltak neki: lehetett volna az említett három csapat bármelyikének, illetve a Red Bull New Yorknak a vezetőedzője, Lőw azonban rendkívüli alázatot mutatva Thomas Tuchel ajánlatát fogadta el, így lett a Neymart, Cavanit, Mbappét és Buffont (is) felvonultató Paris Saint-Germain másodedzője.
Jelenleg 39 esztendősen tehát olyan pozícióban van, amit komoly múlttal rendelkező szaktekintélyek is megirigyelnének. Aki ismeri Tuchelt, tudja róla, hogy egyszerűen mindent irányítani, befolyásolni szeretne – tehát tökéletes tanítómester, minden jó és rossz húzásából komoly konzekvenciákat lehet levonni. Aki azonban Lőw Zsoltot is ismeri, az tudja azt is, hogy ha valaki, akkor ő nem az a fajta segédedző, aki végigüli a mérkőzést a becses hátsó fertályán. Maximalizmusának, és Red Bulléknál szerzett jó nevének köszönhetően Tuchel esetleges menesztése esetén is biztosak lehetünk benne, hogy Németországban és Ausztriában tárt karokkal várják, mint segédedzőt. Ha nem is biztos az ex-dortmundi kirúgása, arra relatíve kicsi az esély, hogy öt év múlva változatlan szakmai stábbal fogja még mindig a PSG-t gardírozni, így valószínűleg 2023-ban már adott lesz a lehetőség Lőw Zsolt számára, hogy – akár Párizsból, akár egy német élcsapatból indulva – egy ambiciózus Bundesliga-középcsapat irányítását vegye át. Egy a jelenlegi Hoffenheim-Lipcse-Frankfurt-Stuttgart profilú, illetve erősségű csapatra gondoljunk – annak azonban csak a Jóisten a megmondhatója, hogy öt év múlva melyik klubok lesznek hasonló státuszúak Németországban.
Dárdai Pál
Jelenleg: Hertha BSC (vezetőedző)
5 év múlva (szerintünk): Hertha BSC (vezetőedző)
Nemzetünk Paliját aligha kell bemutatni bárkinek is, egy gyors összefoglalás azonban senkinek sem árthat. A pécsi születésű Dárdai 1997-ben igazolt a Hertha BSC csapatához, melynél tizenöt éven keresztül játékosként, három éven keresztül ifiedzőként dolgozott. Szűk egy évig a magyar válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett, mely idő alatt tétmeccsen sikerült megőriznie a Szerethető veretlenségét. Küldetése teljesítésében klubja vezetősége akadályozta meg, akik a felnőtt csapat kispadjára őt nevezték ki. Hazánk szülötte bő egy hónap múlva kezdheti meg ötödik idényét a csapat élén, mellyel a Bundesliga edzőkeringőjének legstabilabb tagjának számít. Munkáját igazolja a sokáig általa edzett ifisták bajnoki címe, a magyar válogatott Eb-kvalifikációja, a Hertha El-szereplése, valamint az idén lefolytatott sikeres generációváltás.
Dárdai Pál életének meghatározó tényezője volt a berlini klub, még akkor sem hagyná cserben őket, ha maga a Real Madrid kopogtatna az ajtaján. Ő maga is elmondta, hogy egy napon majd magától fogja elhagyni a Herthát – akkor, amikor már ő lesz a gátja a csapat eredményességének. Mivel a szurkolók istenként tisztelik, és a játékosok apjukként tekintenek rá, meglepő volna, ha ez néhány éven belül bekövetkezne. Ha pedig belegondolunk, hogy a Herthnak költségvetése alapján nagyjából a kiesőzónában a helye, illetve hogy Pali “sztárjainak” egy része kis túlzással még öt év múlva is pelyhes állú kamasz lesz, szinte kizárhatjuk menesztését. Dárdai ugyan a felsorolt három edző közül vitathatatlanul a legtöbbet érte el, öt év múlva sem fog – szerintünk – magasabban jegyzett csapatot kapni. Ő lesz azonban a kulcsa annak, hogy maga a Hertha váljon nemzetközileg magasan jegyzett csapattá: 2023-ra – ha így folytatják – stabil Európa-liga szereplővé, és Bundesliga-élcsapattá növik ki magukat. Ha pedig nem megy minden úgy, ahogy mi Berlinnek megálmodtuk, ott van Pali másik nagy ígérete is, miszerint egyszer még visszatér, mint szövetségi kapitány…
