Kezdődik a felkészülés a sztárcsapatok számára is, ezúttal az Arsenal és az Atletico Madrid csapott össze a szingapúri éjszakában.
Kép: Standard
Mind a két oldalon sok volt a hiányzó, rengeteg fiatal játékos kapott lehetőséget. Főleg a spanyoloknál volt szembetűnő, hogy a védelemben csak Oblak és Juanfran képviselte a rutint, a többiek mind suhancok voltak még – ám ez nem jelentette azt, hogy könnyű volt nekik gólt lőni. A túloldalon Unai Emery még bőven kísérletezget az új csapatánál, három ifjoncot is bedobott a mélyvízbe, ez a kísérlet pedig nem is lett sikertelen a részéről. De haladjunk csak szépen sorjában.
2-3 perc elteltével az Arsenal kisajátította a labdát és viszonylag lassú tempóban járatták azt. A széleken próbálták megbontani a Matracosok védekezését, alkalmanként pedig ez sikerült is nekik. Az, hogy nem került előnybe a londoni csapat, csakis Oblak védéseinek, valamint Juanfran embertelen melójának köszönhető – és persze a fiatalok lelkes védekezésének. Nagyságrendileg 70%-ban volt a játékszer az Ágyúsoknál, mégsem mentek vele semmire. Nem tudtak sok lövőhelyzetet kialakítani, így a támadójátékuk sem volt olyan színes, mint lehetett volna.
További problémát jelentett számukra, hogy hátul nem mindig voltak magabiztosak. Habár a madridiak csak ritkán támadtak le, vagy próbáltak agresszívak lenni, akkor azért érződött, hogy az Arsenal labdakihozatalkor zavarba hozható. A 41. percben ráadásul több egyéni hibát is elkövettek, aminek egy bekapott gól lett a vége. Holding nem bírt Correával, aki túljutott őrzőjén és Vietto fejére varázsolt. A csatár nem játszott különösebben jól, de mivel nem figyeltek rá, fejjel beköszönt – a semmiből szerzett vezetést az Atleti.
Kép: Mirror
Történt mindez pont a szünet előtt, a válaszra pedig épp a szünet utánig kellett várni. A 47. percben az addig sok kisebb hibával játszó Smith-Rowe szánta el lövésre magát, amiinek egy látványos találat lett a vége. Ezzel pedig várhatóan el is viszi majd a show-t a sajtóban a másik két fiatal arsenalos csapattársa elöl, pedig hármójuk közül talán ő játszott a leggyengébben. Nelson mutatott pár szép dolgot, bár inkább csak lehozta a meccset, elég konzervatív volt – nem úgy Guendouzi, aki viszont pazar teljesítménnyel rukkolt elő.
Ő volt ma a karmester, mozgatta a társakat, magabiztosan irányított. Labda nélkül rengeteget mozgott a középpályán, pontos volt kreatív, hihetetlenül jól lát a pályán. Talán nem véletlenül kapott több időt a pályán, mint a többiek. A 63. percben jött ugyanis a “sorcsere”, ő viszont még további 10 percet kapott Emery-től. Fizikálisan tud még fejlődni, szerez még egy kis tapasztalatot, meg szorosabbra fűzi a kapcsolatát az angol nyelvvel és ott lesz a helye a nagyok között. A Lorient-től szerződtetett fiú előtt még nagy jövő áll.
Ami a mérkőzést illeti, a második játékrész főleg a sok csere miatt nehezen értékelhető. Az Atletico játékosai összességében nem sokat birtokolták a labdát, így róluk ezért sem lehet/kell messze menő következtetést levonni, az angolok pedig – csak úgy, mint ellenfelük – még nagyon az elején járnak a felkészülésben és több helyen is döcögött még a szekér. Épp ezért ebből a teljesítményből nem feltétlenül érdemes kiindulni hosszú távon, az eredményből pedig pláne nem. Attól viszont láthattunk szép dolgokat (főleg angol részről). Kíváncsian várjuk a folytatást Emery legénységétől
Arsenal – Atletico Madrid 1-1 – Büntetőkkel: 1-3
G.: Vietto (41.), Smith-Rowe (47.)
Arsenal: Leno (Cech) – Kolasinac, Holdong (Sokratis), Mustafi (Chambers), Bellerin (Osei-Tutu) – Guendouzi (Willock), Smith-Rowe (Maitland-Niles) – Aubameyang (Perez), Ramsey (Mavrapanos), Nelson (Mkhitaryan) – Lacazette (Nketiah). Edző: Emery.
Atletico Madrid: Oblak (Adan) – Olabe (Solano), Montero (Punal), Moya (Rodriguez), Juanfran (Munoz) – Angel Correa, Rodri, Thomas Partey (Carro), Munoz (Pinchi) – Vietto (Moreno), Gameiro (Mollejo). Edző: Simeone.
