Már az olasz bajnokság 4. fordulójában megmérkőzött a két patinás milánói klub, az Inter és az AC Milan. A relatíve jó start után mind a két oldalon joggal reménykedtek sikeres folytatásban.
Kép: ESPN.com
A Milan az első fordulóban elszenvedett Udinese elleni vereségét követően minden akadályt megugrott, az Inter pedig konkrétan 100%-os mérleggel várta ezt a fordulót. Igen, viszont az igazán nagy erőpróbák eddig elkerülték mind a két gárdát, csakis kötelező győzelmeket tudtak eddig szállítani – az igazán nagy csaták eddig elkerülték őket. Fontos viszont, hogy a hét közben a kék-feketék váratlanul botlottak a BL-ben: nem ízlett nekik a Slavia Praha letámadása és végül csak egy döntetlenre futotta az erejükből cseh ellenfelükkel szemben, ami minden bizonnyal hatással volt rájuk mentálisan ezen a hétvégén is.
Kezdeni minden esetre egyértelműen ők tudtak jobban. Pár perc alatt fokozatosan átvették a játék irányítását és Conte elképzelései szerint kontrollálták a játékot. A Milan védekező állásra váltott és kivárt – a kontrákból próbáltak volna érvényesülni, kihasználva mondjuk a szélvészgyors Leao adottságait. A piros-feketék ezt sokáig nem tudták megtenni, hiszen egyáltalán nem tudtak kontrázni az első 30 percben, de ha próbálkoztak is támadásokkal, mindig nagy ívben elkerülték az első kezdő meccsét játszó Leaót a labdákkal. Pedig a szélső sebessége és cselei is indokolták volna, hogy nagyobb szerephez jusson.
Neki azonban várnia kellett, hiszen a show-t D’Ambrosio vitte el az első felvonásban. Az olasz szélső a 21. percben ordító ziccerben találta el a kapufát 3 méterről (úgy, hogy a kapus szinte ott sem volt); majd néhány perccel később ezt próbálta feledtetni egy látványos ollózással, amit Donnarumma elképesztő bravúrral hárított (és les is volt). Az Inter tehát eljutott komoly lehetőségekig és jó 35 percen keresztül abszolút az történt a pályán, amit ők akartak. Az első játékrész utolsó perceiben azonban váratlanul feltámadt a Milan és minden megváltozott. Suso elönzőzött egy kontrát, ahol passz helyett végül addig várt, amíg a védő blokkolni tudta a lövését; majd Leao beadása után Piatek is veszélyeztetni tudott fejjel. Gól azonban nem született, így végül 0-0-al mehettek pihenni a csapatok.
A Milan finoman szólva is visszafogott volt, hazai csapatként egyáltalán nem tudtak (vagy akartak) kezdeményezni, ami azért meglehetősen furcsa egy ilyen városi derbin. Hagyták kibontakozni az Internazionalét és szinte a túlélésre játszottak a meccs első felében. A szünet után viszont az is hamar kiderült, hogy ez a taktika nem vezet sehová. Az Inter ugyanis egy legurított szabadrúgás után Brozovic megpattanó lövésével előnybe került (még ha a bíró elsőre lest is ítélt, a visszanézés után megadták a gólt), így Giampaolo együttese kénytelen volt összekapni magát és elkezdeni támadni. A kialakult helyzet természetesen nagyon kedvezett Conte együttesének, nagyon élvezték, ahogy a Milan kikerül a komfortzónájából és sebezhetőbbé válik.
A Milan érthetetlen, hogy mit akart ezen a meccsen. A középpálya nagyon gyenge volt, Brozovicék felfalták őket kis túlzással, illetve a védelemben is voltak bizonytalanságok. A gond az, hogy nem a győzelemre mentek, hanem a vereség elkerülésére, ami nehezen magyarázható egy ilyen presztízsű összecsapásnál. Az Inter sem volt hibátlan, de vendégként tették amit tenniük kellett, előnyben pedig pláne nem nekik kellett sietniük. Türelmesek voltak, kivártak, majd lecsaptak, amikor eljött az idő. A 78. percben zárták le a meccset: egy lendületes akció végén Barella ívelt Lukaku fejére, a belga csatár pedig nem hibázott, hanem betalált. Politano nem sokkal később megzörgette még a kapufát, valamint a csereként beállt Theo Hernandez is kapufázott egyet még a túloldalon (nem beszélve Candreváról), de az eredmény a hajrában már nem változott. A Milan felpörgött a végére, de ettől még ez egy kínos este lesz számukra, nem feltétlenül az eredmény, sokkal inkább a mutatott bátortalan foci miatt. Az Inter pedig hibátlan mérleggel a táblázat élén, 4 meccsen mindössze 1 kapott góllal… Conte nem indította rosszul milánói karrierjét.
https://www.youtube.com/watch?v=xOiUgZMez88
https://www.youtube.com/watch?v=tIQrvh1d3n0
AC Milan – Inter 0-2
G.: Brozovic (49.), Lukaku (78.)
AC Milan: Donnarumma – Ricardo Rodriguez (Theo Hernandez), Romagnoli, Musacchio, Conti – Calhanoglu (Paqueta), Biglia, Kessie – Leao (Rebic), Piatek, Suso. Edző: Giampaolo.
Inter: Handanovic – Skriniar, de Vrij, Godin – Asamoah, Sensi (Vecino), Brozovic, Barella (Candreva), D’Ambrosio – Lukaku, Lautaro Martinez (Politano). Edző: Conte.
