Lezárultak a találgatások…
Két izgalmas találkozóval kezdett az E-csoport négy csapata, de gólszerzéssel adódtak problémák.
Az Immobile-Haaland csatárrangadó döntetlenre végződött, csapatszinten viszont egyértelműen az olaszok voltak jobbak.
Gulácsiék is győzelemmel kezdtek.
Az emberelőny ellenére is kijött a minőségbeli különbség.
Duplával nyitott a nagy visszatérő…
Ronald Koeman nem hazudott, valóban erős kezdővel várja a zöld-fehéreket.
Már a döntőbekerülés a tét a spanyol Király-kupában, ahol az odavágón előbb az Atletico Madrid fogadta az FC Barcelonát.
Amilyen rangadó lehetett volna ez a párosítás az előző szezonban, úgy annyira egyhangú lett most. Az Atletico Madridnál valami elmúlt és nem működik. A szurkolók és a sajtó keresi, de nem találja azt a régi elszántságot Simeone csapatában, mint rég, már az agresszivitás és a minőség sincs meg igazán. Kicsit kezd elfáradni a történet és nehéz megtalálni ennek az okait. Az Atletico tavaly, vagy azelőtt bárki ellen komoly esélyekkel állt ki – pláne hazai pályán – és vért kellett izzadni ellenük minden egyes pontért. Ugyanez a csapat viszont most majdhogynem önként és dalolva adta át a sikert ellenfelének.
Már 10 perc is elég volt ahhoz, hogy tisztán lássunk: hiába lőtt többet kapura hivatalosan az Atleti, a meccs képe alapján sokkal inkább úgy tűnt, itt bizony a vendégek akarata érvényesül. Volt valami a levegőben. Nehéz ezt megfogalmazni, de mintha a Matracosokon már a legelejétől látszott volna valami. Mentek ők, de nem úgy, mint rég. Talán még a barcelonai játékosok is meglepődtek, hogy miért megy ilyen simán a dolguk. A 7. percben ez az érzés hirtelen egy jelenetben bontódott ki: Mascherano szerelése után azonnal megindult Suarez, aki Savicot kerülte meg, majd a kapujában maradt Moya mellett a kapuba lőtt. Ebben a gólban lényegében minden hazai benne volt: Griezmann, aki elvesztette a labdát, Godin, aki lemaradt, Savic aki kővé merevedett, illetve a kapujában várakozó Moya is.
Elpuhult Európa addigi legjobb védelme. Akik ellen azelőtt csak fuldokoltak a klasszis támadók, mert egy centi helyet sem kaptak a piros-fehér védőktől – de nem ezen az estén. Neymar úgy rohangált a bal szélen ahogy csak akart, Messi pedig a most már megszokott mélyről indulásaival megoldhatatlan feladat elé állította Simeone legénységét. Nem volt katasztrófa amit csináltak, csak magukhoz képest látványos. Mindig csak egy kicsivel késtek el, csak egy kicsit hagytak több helyet, időt az ellenfélnek, mint kellett volna – ez pedig a Barcának elég is volt. Tökéletes példa erre a 33. perc eseménye, amikor az Atleti picit bebambult a kapuja előtt – máskor nem is lett volna ebből baj, csak hogy ezúttal pont Messinél volt a labda. Az argentinnak ennyi hely pont elég volt egy tekeréshez a hosszúba, Moyának esélye sem volt hárítani.
2-0, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy két idegenben lőtt góllal fél óra alatt eldőlt a továbbjutás. És ez nem a Barcelona érdeme – ők csak megtették, amit megtehettek. Ezen a szinten bizonyos dolgokat büntetnek és itt most pont erről volt szó. Az alapelképzelés egyébként az volt, hogy a madridiak egyből feljátsszák a labdákat és ahogy a vendég védők ezt megszerzik azonnal jön egy késleltetett letámadás, ami után jó eséllyel kedvező helyen szerezhetnek labdát. (Ilyesmit amúgy lehetett látni korábban a Bundesligában remeklő Leipzigtől is) A Barca azonban általában jól reagálta le ezeket a szituációkat és megúszták egy-két kisebb megingással, amikből nem lett nagyobb baj. Hosszú távon aztán már nem lehetett tartani ezt a taktikát – váltani kellett.
A második gól azonban sok mindent eldöntött. Látva a madridi arcokat nem tűnt úgy, hogy innen lehet folytatás. Simeone persze próbálta keverni a kártyákat, de a helyzet már régen rossz volt. A szünetben beküldte a fénykorán már jócskán túllévő Fernando Torrest, akivel egy szerkezetváltásra is sor került. Azt túlzás lenne állítani, hogy sikerült átvenniük a kezdeményezést és uralni a játékot, de legalább próbálkoztak. Egyetlen reményük a megelőzhető, váratlan hibáiról ismert Barca-védelem volt, amely jó híréhez híven ezúttal is adott egy esélyt az aktuális ellenfélnek. Persze a katalánok reklamálnak, elvégre földre került egy játékosuk gyanús körülmények között, de… Ettől függetlenül a hazaiak szépen zongorázták le a szabadrúgásvariációt a tátott szájjal néző Piquet-ék szeme láttára. Griezmann talált be, ez a gól pedig ha mást nem is, valami reményt adott a csapatnak, amely így tudott mi után futni a hajrában.
A Barca egyébként többé-kevésbé a jól megszokott teljesítményét hozta. Érdekes talán, hogy az igazán jó teljesítmények hátul voltak: Mascherano például szűrőként pazarul játszott az első félidőben, de sokáig Umtiti is közel hibátlan volt. A középpálya most sem alkotott maradandót, Lucho rendszerében ezúttal is súlytalanok voltak – nagy szükség lenne Iniestára, aki viszont sérüléssel bajlódott. A piszkos munka így már nem először maradt az MSN-re, ahol mindig van legalább egy ember, aki ilyenkor kihúzza a gárdát a pácból. A trióban most mindenkinek voltak jó pillanatai, de eget rengetőt senkinek sem kellett nyújtania. Nem volt rá szükség, hiszen az Atleti már-már felkínálta nekik a győzelmet korábban.
Az utolsó percekben azon lehetett izgulni, hogy ki tud-e egyenlíteni az Atleti, avagy a Barca előnyből várhatja majd a visszavágót – ez utóbbi forgatókönyv valósult meg végül. Kényelmes helyzetből várhatja tehát a folytatást Luiz Enrique együttese, a túloldalon pedig lehet gondolkozni. Nem tudni mi a gond, de ez így nem mehet tovább. Mély gödörben az Atletico Madrid és idén már csak a BL-ben van ésszerű esélyük arra, hogy trófeát szerezzenek (pont idén sikerülne ez nekik?). A kupában már nincs a saját kezükben a sorsuk. 2-1-ről jöhet majd a folytatás.
http://www.dailymotion.com/video/x5abxqb_all-goals-highlights-atletico-madrid-1-2-barcelona-01-02-2017-%E1%B4%B4%E1%B4%B0_sport
Atletico Madrid – Barcelona 1-2
G.: Luis Suarez (7.), Messi (33.), Griezmann (59.)
Atletico Madrid: Moya – Filipe Luis, Godin, Savic, Vrsaljko (Fernando Torres) – Koke, Saul Niguez (Gaitan), Gabi, Juanfran – Griezmann, Carrasco (Gameiro). Edző: Simeone.
Barcelona: Cillessen – Jordi Alba, Umtit, Pique, Sergi Roberto – Andre Gomes (Rafinha), Mascherano, Rakitic (Denis Suarez) – Neymar, Luis Suarez, Messi. Edző: Luiz Enrique.
Baranyai Balázs
Két izgalmas találkozóval kezdett az E-csoport négy csapata, de gólszerzéssel adódtak problémák.
Az Immobile-Haaland csatárrangadó döntetlenre végződött, csapatszinten viszont egyértelműen az olaszok voltak jobbak.
Az emberelőny ellenére is kijött a minőségbeli különbség.
Duplával nyitott a nagy visszatérő…
Ronald Koeman nem hazudott, valóban erős kezdővel várja a zöld-fehéreket.
“Ha szervezetten játszunk, akkor nem elképzelhetetlen a pontszerzés…”
Kiszorult a kezdőből, így máshol próbálna szerencsét.
Brutális csapattal fogadja a Barcelona a Ferencvárost.
Egyáltalán nem tűnik tartalékosnak a Barca az előjelek alapján…
Hétfő este a Barca stadionjában tréningezett a magyar bajnok…
Pedig a győzelemre is volt esélyük emberhátrányban…
37 évesen is a klub egyik meghatározó alakja.