Fáradtság ide, hosszú utazás oda, azért a címvédőnek illett volna szorosabbá tenni az összecsapást, ha komolyan gondolja az újabb aranyérmet.
A helyezésekből kiindulva rangadóra számíthattunk Felcsúton, az MTK és a Vidi főszereplésével. A hazaiak hosszú repülő út után, fáradtan értek haza Londonból, a Chelsea elleni El-csoportmeccset követően. Így aztán pénteken a pihenésé volt a főszerep, viszont szombaton már alaposan elemezték az MTK játékát Marko Nikolicsék, akik bíztak benne, folytatják felzárkózásukat a Ferencváros mögé, ám a kék-fehérek nem igen tették meg azt a szívességet, hogy könnyeddé tegyék a fehérváriaknak a bajnokit. Hiányzó mindkét oldalon akadt, a fővárosiaknak szinte a teljes védelmük hiányzót, míg a piros-kékek Vinícius távollétében voltak kénytelenek átszervezni a hátsó négyest.
Ehhez képest az első negyvenöt perc még jónak is volt mondható. Támadott az MTK, amely a fáradtabban mozgó hazaiak ellen nem is volt meglepő, kisebb helyzetekig el is jutottak a látogatók, komoly veszélyt azonban nem okoztak eleinte a századik élvonalbeli meccsén védő Tomás Tujvelnek, mígnem a játékrész derekán Bognár ugrott ki, s lőtt a bal kapufa tövére. Nem sokra rá viszont semmi sem mentette meg a fehérváriakat: Szelin futotta le Negót, középre adását Stopira mögül Gera Dániel becsúszva lőtte a kapuba. Ezt követően is maradt támadásban a vendéggárda, miközben a Vidi inkább pontrúgásokból tudott igazán veszélyeztetni, már amennyire lehet annak nevezni, Kicsaknak a kósza beadásokon kívül sok dolga nem akadt. Aztán megérkezett a forduló gólja: Szelin megint megbolondította a Vidi-védelem jobb oldalát, ezúttal nem a kapu elé, hanem vissza, a tizenhatos előterébe gurított, ahol a lendületből érkező Kanta kapásból a jobb alsóba zúdított.
Nagy elánnal kezdett a Vidi a második félidőben, azonban ziccerbe a kék-fehérek hibájából került, viszont Nikolov a kirobbanó Kicsak kezébe lőtte a labdát, míg a másik kapu előtt Juhásznak kellett takarítania Kanta esernyőcsele után. Ebből a játékrészben már jóval veszélyesebb volt a piros-kék társaság: előbb Scepovic lövése jött vissza az ukrán kapus lábáról, majd egy sarokrúgást követően Juhász fejelte le a földre a labdát, amely alig kerülte el felpattanva a bal felsőt, de mégis sikerült fölé mennie. S a folytatás is hasonlóképp alakult, Nego középreadásáról a csereként beálló Hodzic, illetve Scepovic is lemaradt. Hogy aztán egy-egy kósza lövést követően Bognár alighanem le is zárja a találkozót. Tujvel kidobásával Nego indulhatott volna meg, ha nincs megint Szelin, akinek beadása lepattant Stopiráról éppen Bognár elé, aki kilőtte a bal alsót egy sunyi, lapos lökettel. Tujvel tehetetlen volt. Ebben az idényben – július közepe óta – egyetlen csapat sem tudott még hármat lőni a Vidinek, pedig olyan csapatok is voltak ellenfelek, mint például az AEK Athén, a Chelsea vagy a Ludogorec. Az utolsó negyedórára fordulva már nagyobb ziccere is volt a házigazdának, azonban Milanov szögletét követően Stopira megpattanó fejesét bravúrral ütötte ki Kicsak. Még a végére is maradt azért izgalom, hiszen Nego beadását Kicsak csak leütni tudta Hodzic elől, aki azonban középre ollózott volna, ha nincs King felszabadító fejese. Ezzel pedig immár a kék-fehérek léptek a dobogó harmadik fokára.
MOL-Vidi FC – MTK Budapest 0-3 (0-2)
Pancho Aréna, vezette: Kassai Viktor
Gólok: Gera D. (22.), Kanta J. (36.), Bognár I. (71.)
Sárga lapok: Fiola (26.), Hadzic (49.), Kovács I. (64.), Juhász (81.), Nikolov (84.) ill. Gera D. (13.), Kanta J. (67.)
Kiállítva:
Vidi: Tujvel – Nego, Juhász, Fiola, Stopira – Nikolov, Hadzic (Pátkai, 55.), Milanov, Huszti (Hodzic, 55.) – M. Scepovic, Kovács I. Vezetőedző: Marko Nikolics
MTK: Kicsak – Ikenne-King, Balogh B., Pintér Á., Szelin – Vass Á. – Gera D. (Farkas B., 80.), Kanta J. (Vogyicska, 81.), Bognár I., Schäfer, – Torghelle (Lencse, 90+1.) Vezetőedző: Feczkó Tamás
