Cesc Fabregas a minap az AS című sportnapilapnak adott exkluzív interjújában karrierjét tekintve nosztalgiázott. Így került szóba a “nem normális” Lionel Messi. A beszélgetés általunk legérdekesebbnek vált részeit gyűjtöttük ki…
(Kép: as.com)
Hogy érzed magad a Monacónál?
“Kimondottan jól. Az elmúlt idényben azért jöttem ide, hogy stabilizáljuk a csapatot – Ez sikerült. Az új idényben egyértelműen az a célunk, hogy jóval előrébb végezzünk. Nem kezdtük jól a szezont, de előre tekintünk, és várjuk a folytatást. Szeretnénk odaérni a Bajnokok Ligája indulást érő helyekre. Ebben az új igazolások reméljük sokat tudnak majd segíteni.“
Különbözik a Ligue 1 a Premier League-től, vagy a La Liga-tól?
“Teljesen más bajnokság. Összehasonlíthatatlan. A Ligue 1 arról híres, hogy kiváló tehetségek kerülnek ki évről-évre. A nagy klubok szívesen jönnek Franciaországba tehetségeket keresni. Itt van a PSG is, amely dominálja a bajnokságot, bár azért van amikor belefut vereségekbe, az elmúlt idényben például egymás után négybe is… Ettől még egyeduralkodónak számítanak a párizsiak (…) Fizikális bajnokságnak mondanám a ligát, ahol nyílt mérkőzések zajlanak, kedvelik a kontrajátékot, és olykor igazán elképesztő a sebesség. Taktikailag viszont nagy a lemaradás a Top-bajnokságokhoz képest. “
Mit gondol Fabregas arról, hogy a futball jóval fizikálisabb sportág lett az elmúlt 1-2 évben…
“Manapság csapatok a szervezett védekezésre építenek.. Tavaly például a Liverpool védelme kimagaslóan teljesített, kellő biztonságot adva a csapatjátékhoz. Vannak viszont csapatok, akiknek már kevésbé erős a védelmük, így visszazárnak, és a kontrákra játszanak. Egyre többen választják ezt. Az a labdabirtoklásra épülő futball, amit a Barcelona, a Manchester City, vagy a Real Madrid játszik egyre kevésbé követendő. Már a Barca is jóval direktebben játszik, mint azelőtt. Talán ezek után igen, mondatjuk, hogy egyre nagyobb a fizikális tényezők szerepe a futballban.”
Arról, hogy mennyire zavarta, hogy ő maga sosem volt gyors futballista…
“Nem tagadom, mindig is gyorsabb akartam lenni. Sokat dolgoztam ezen, de az igazi sebesség hiányzott. Persze tudtam azt, hogy mindezt kompenzálnom kell, és a passzaimmal, az 1-2 érintős futballal tudom megtenni. Alkalmazkodnom kellett a modern futball követelményeihez, hiszen még fiatalon, 21-25 évesen sem számítottam gyors játékosnak. Sokat segített a tapasztalat, hiszen már csak a 17. profi szezonomat kezdtem (nevet). Inkább voltam egy diesel, mint Ferrari. Kicsit Xavi-hoz hasonlítanám magam, aki mindig játékban van.”
A legjobb edzőkkel dolgozhatott együtt, Del Bosque-től Wengerig…
“Szerencsés is vagyok emiatt. Luis Aragonésnél és Del Bosque-nál tagja lehettem a spanyol válogatottnak. Klubszinten játszottam Wenger, Mourinho, Guardiola, Tito Vilanova, Conte, Sarri, Jardim és Thierry Henry csapataiban. Rengeteg edző, mind más elképzeléssel. Hogy mire gondolok? Wengernél én voltam a csapat vezére, Guradiolánál már ‘hamis kilences’, majd a Chelsea-nél már védekező középpályás… Egy biztos, mindannyian segítettek abban, hogy jobb játékos legyek, és megtanuljam olvasni a játékot.”
Játszhatott volna a Real Madridban:
“Több megkeresésem is volt Madridból. Beszéltem Florentino Pérezzel, Ramón Calderónnal is. Emlékszem, először 18 évesen Wenger miatt nem akartam oda igazolni, hiszen úgy éreztem, tartozom neki ennyivel. 23 éves lehettem, amikor újra keresett a Real… Megköszöntem az érdeklődésüket, hiszen tudtam, hogy mindig is a Barcában akartam játszani.”
Neymarról:
“Nagyszerű játékos, az egyik legjobb. Lehet, hogy néha olyan edzővel dolgozol, aki nem tudja, hogy miképpen hozd ki magadból a legjobbat, de az is megeshet, hogy egy negatív szériába kerülsz, de a legjobbak ki tudnak zárni mindenfajta tényezőt. Neymarra ez utóbbi is igaz.”
Mbappéről:
“Fenomenális! Egyértelmű, hogy elindult azon az úton, hogy a világ legjobbja legyen. Gyors, robbanékony, intelligens játékos, aki tökéletesen időzít. Gólra éhes, és pontosan tudja azt is, hogyan tud kiteljesedni a karrierje.”
Messiről:
“Büszke vagyok arra, hogy Messivel játszhattam együtt. Az első együtt tölttt idényünkben különösen jól megértettük egymást a pályán. Sajnos a Barcánál utána egyre többet voltam sérült, és ez sok mindent befolyásolt negatívan (…) Messi nem csak futballistaként, emberként is fantasztikus. Egyébként meg sokan voltak, akiknek megvolt a képessége, mint neki: Ronaldinho, vagy Ronaldo is kívülálló volt, mégis Messi az egyetlen, aki 15 évig folyamatosan a csúcson maradt. Három naponta gólokat rúg.. Higgyék el, ‘nem normális’ amit csinál…”
