Nemrégiben támadó poszton erősített az NB I-ben újonc Kaposvári Rákóczi FC. Balázs Zsolt legutóbb Zalaegerszegen futballozott, de emlékezhetünk rá Paksról, és Kecskemétről is. Tagja volt a bajnokságot nyerő Budapest Honvédnak, pályafutásának kezdete pedig egy tipikus és szomorú magyar történet. Nevelőegyesülete gátolta meg abban, hogy karrierje értelmet nyerjen a kínálkozó lehetőségek által, mely ma már csak egy megfoghatatlan álom.
– Zalaegerszegen nevelkedtél, és életed egy igen jelentős részét ott is töltötted. Hogyan emlékszel vissza pályafutásod első felére?
– Egészen későn, 15 évesen kezdtem el futballozni versenyszerűen. Sportiskolába jártam, kosárlabdáztam, úsztam és atletizáltam is versenyszerűen. Amikor a versenyszámok közé bekerült a hosszútávfutás, az nem tetszett, túl monoton volt. Akkor gondoltam úgy, hogy ha már futok, akkor fussak a labda után. Korábban csak az iskolai csapatban futballoztam, de viszonylag gyorsan felzárkóztam, és fel is kerültem a felnőttekhez. Jól és gyorsan indult a pályafutásom, sikeresen debütáltam, elégedett lehettem. Az első időszak nagyon rendben volt, rövidesen külföldről is voltak megkereséseim, de azok nem jöttek össze.
– Milyen konkrét lehetőségeid voltak, és mi szabott gátat?
– Francia és holland élvonalbeli klubok is megkerestek, ám a ZTE egyikkel sem tudott megegyezni. Ha jól emlékszem 17 éves voltam, amikor az akkor még élvonalbeli RC Lens tett értem egy 1 millió eurós ajánlatot, ami akkoriban nagyon szép pénz volt, de ez sem volt elég. Meggátolták, hogy tovább lépjek! Ha ott, akkor összejön a klubváltás és légiósnak állok, ki tudja, hogy milyen karriert futhattam volna be. Nem szívesen gondolok erre vissza, hiszen a nevelőegyesületem gátolt meg abban, hogy fejlődjek.
– Később Kecskeméten, majd Pakson bukkantál fel az élvonalban. Mindkét csapatban voltál alapember, ám utóbbi egyszer csak a tartalékok közé helyezett, majd később bejelentette, hogy nem tart rád igényt. Mi állt ekkor a háttérben?
– Mindkét helyen jól éreztem magam, Pakson Csertői Aurél volt az edzőm. Az összeveszés nem jó szó, mondjuk inkább úgy, hogy nem egyezett a nézetünk. Egy négyszemközti beszélgetés után nem játszottam többet, végül abban maradtunk, hogy el kell igazolnom.
– Legutóbb pont Paksra utaztatok a Kaposvárral. Milyen érzésekkel szálltál le a buszról?
– A szakításhoz egy személyes ellentét vezetett, a vezetőket és a klubot a mai napig nagyon tisztelem. Szerettem ott lenni, pályafutásom egy jó időszaka volt, összességében szívesen gondolok rá vissza.
– Amikor a Paks periférián kívülre helyezett, lecsapott rád Marco Rossi és a Budapest Honvéd. Tagja voltál a 2016/17-es szezonban bajnoki címet szerző csapatnak, testközelből érted meg a sikert. Mesélj erről pár szót, illetve arról, hogy milyen szakember az olasz tréner.
– Amikor megérkeztem, akkor leültetett, és egyből egy négyszemközti beszélgetéssel nyitott. Elmondta, hogy mit vár tőlem, és azt is, hogy többször szeretett volna már leigazolni. Ellenük mindig jól játszottam, és hamar meggyőztem őt. Csak pozitív dolgokat tudok mondani, elképesztő volt az összhang, minden adott volt a jó szerepléshez. Egymásért küzdött mindenki, Rossi pedig rendre remek taktikát dolgozott ki. Kiváló érzékkel nyúlt a játékosokhoz, jól forgatta a csapatot, és motiválta a játékosokat.
– Az utóbbi két szezonban a folyamatos változó jellemezte pályafutásodat, és a góllövő cipődet sem mindig találtad. Tagja voltál az élvonalba feljutó ZTE-nek, de azt megelőzően szerepeltél Siófokon, illetve legutóbb a szlovén Lendvánál is kölcsönben. Minek tudható be ez a sok fordulat?
– Hogy diplomatikus legyek, csak annyit mondok, hogy jelenleg Zalaegerszeg nem egy könnyű környezet a játékosok számára. De természetesen én sem nyújtottam azt az elvárt szintet, amivel elégedett lehettem volna. A két kölcsönjáték közül Lendvát emelném ki, sajnos egy kisebb sérülés nehezítette a dolgomat, de összességében szerencsésnek érzem magam, mivel eddig a komolyabb gondok elkerülték a pályafutásomat.
– Már javában zajlott az idei szezon, amikor is a ZTE szerződést bontott veled, te pedig aláírtál Kaposvárra. Miért pont a somogyi zöld-fehér klub?
– Waltner Róbert személye volt a döntő. Nem először keresett meg, és úgy éreztem, hogy jelen helyzetben kölcsönösen tudjuk segíteni egymás céljait.
– Milyen a csapat és a város, hogy érzed magad Kaposváron?
– A beilleszkedéssel nem volt gond, mindenki nagyon segítőkész volt. Jó helyre kerültem, és ezt nem csak emberileg értem, hanem szakmailag is. Sokan úgy érzem, hogy alábecsülik ezt a Kaposvárt, de higgyék el, többre hivatott ez a csapat. Úgy gondolom, hogy a szezon végén meglesz a bennmaradás, ezért fogunk küzdeni.
– Kétéves szerződést írtál alá. Milyen terveid vannak a jövőre nézve, és mivel lennél elégedett a szezon végén?
– Szeretnék stabil kezdőjátékossá válni, minél több játékpercet a pályán tölteni. A támadószekció tagjaként gólokat és gólpasszokat jegyezni, minél többet.
Név: Balázs Zsolt
Született: 1988.08.11.
Kor: 31 éves
Poszt: csatár
Pályakép
2005-2012 | ZTE
2012-2014 | Kecskeméti TE
2015-2017 | Paks
2016-2017 | Honvéd (kölcsönben)
2017-2019 | ZTE
2018– | BFC Siófok (kölcsönben)
2019– | NK Nafta 1903 (kölcsönben)
2019- | Kaposvári Rákóczi FC
